Bookstation

Nos, megérkeztünk. Voltaképp már egy hónapja, és az elmúlt hetek a fészekrakás jegyében teltek. A házat, amit korábban, még otthonról kinéztünk  csak némi késedelemmel tudtuk átvenni az előző bérlő miatt, így a pár napos vendégeskedésből Viktoréknál majd' két hét lett. Mivel ők négyen laknak egy ekkora családnak ideális méretű, azaz nem túl nagy házban, a további öt ideiglenes lakóval a helyzet egy menekülttáborra hasonlított leginkább (türelmüket és kedvességüket ezúton is köszönjük, a kerti hall of fame -ben egy helyet fenntartottunk nekik). A letelepedéshez szükséges hivatalos ügyek frappánsan és a magyar bürokráciához szokott léleknek meglepő udvariassággal, rugalmassággal zajlott/zajlik. A TB szám beszerzése egy telefonhívással kezdődik, ehhez ha kell, díjmentes lehetőséget biztosítanak a helyi munkaügyi központok (JobCentre), én kedden felhívtam őket, péntekre kaptam időpontot az interjúra, ez a beazonosítást és a személyes körülmények megismerését jelenti. Mivel Gabi már UK tax payer egy ideje, rendelkezik NI számmal (National Insurance), én pedig self employed lettem, ez igen gyorsan zajlott, és öt nappal később kézhez is kaptam az értesítőt a számommal. Ezt a levelet már el is fogadják a legtöbb helyen lakcím igazolásként is, amíg le nem cserélem a magyar jogsit UK-ra, hordom is szorgosan magammal. Ez a levél és a lakásbérleti szerződés már elég volt normál bankszámla nyitásához, ahol a hazai szokásoktól eltérően valódi 0 GBP számlacsomagot választottam. Nincs minimum utalás stb, vagy rejtett ilyen olyan díj, jutalék, költség, egyszerűen minden 0: utalás, készpénzfelvét, internet banking díja, a másik oldalról a látra szóló kamat is 0, ami egyébként nem túl nagy érvágás a 2% körüli alapkamatból adódó 3% körüli betéti kamatok ismeretében. Viszont nagyjából 4.000 GBP megtakarításig 3,4 % , adómentes kamatozású alszámlát nyitnak, persze 0 költséggel a polgárnak.

Jogsit a héten cserélem, szombaton vesszük át az új autót, persze használt, de hét üléses, alig 41.000 mérföldet futott Zafira, második tulajtól, a klasszikus vidéki női sofőrtől, automata, klíma, napfénytető stb, garanciával, vezetett szervizkönyvvel, előző vizsgák (MOT) papírjaival, HPI clear, azaz igazoltan balesetmentes, friss műszakival (ezt kell megvárnunk, amúgy már szombaton elhoztuk volna Surrey-ből).

Tokkal-vonóval 2.300 GBP, nagyjából fele a hazai áraknak. Ja, itt nincs regisztrációs adó, az átírás költsége 0 GBP, menete: megkapjuk a forgalmi leválasztható részét, másik postán a DVLA-nak (közlekedés felügyelet kb, de pl a jogsit is ők intézik)megy az eladótól, onnan egy héten belül küldik a címenkre az új forgalmit. Ja, és a road tax-et is elintézi a kereskedő, ezt persze nekünk kell fizetni, 250 GBP egy évre, emissziótól függő, frissebb típusoknál 170-190 GBP inkább.

Gyerekeket felvették a közeli 12 évfolyamos suliba, ennek főleg Réka örül nagyon, ő az itteni rendszerben mindjárt negyedikes lesz. A primary school 5-11 éves korig tart, és mivel Luca pont 11, ő már secondary school-t kezd, annak az első évfolyamát, azaz year group 7, Bence pedig visszakapja az otthoni évvesztességét, és 8-ba megy. Sajnos az elveszett 10 nap a házbérletnél itt ütött vissza, a bérleti szerződés nélkül (azaz lakcímigazolás hiányában) nem tudtuk a jelentkezést beadni, csak július 7-én, így a 22-én véget ért tanévbe már nem fértek bele, pedig nagyon jó lett volna, elkezdeni ismerkedni a rendszerrel, osztálytársakkal. A helyi tanácsnál is a szokásos, emberi hozzáállás: meghallgatták a körülményeket személyesen csütörtökön, itt a születési kivonatokat és útleveleket, mind az ötöt, házbérletet ellenőrizték, lemásolták, egy héttel később ugyanaz az ügyintéző hívott, hogy rendben van, küldik a levelet, felvették őket. A levéllel besétáltunk a suliba, elsőnek Lucáé jött meg, ő simán kezdi a secondary-t, Réka és Bence viszont in year admission, nekik kicsit más az eljárás, a végeredmény persze a lényeg. Külön admission teacher foglalkozik az újakkal, kaptuk időpontot másnapra, közben elbohóckodott, viccelődött  a lányokkal, oldani a feszültséget: új város, új nyelv, új suli. Az interjú elején elmondtam Luca történetét a három évesen diagnosztizált autisztikus spektrumról, és az azóta eltelt időről, de ezt már nem csak Ian hallgatta meg, de az iskolán belüli Special Education Needs csoport vezetője is, akit az első mondatom után odahívtak. Itt a SEN nem ördögtől való, elzárandó, szennyes dolog, mint kis hazánkban, (I love Hoffmann Rózsa) hanem egy, az iskola keretein belül megoldható és megoldandó feladat, és ez igaz a kiugró tehetségekre IS: nincs szegregált "problémás gyerek" iskola meg zseniképző (persze a legsúlyosabb esetek itt is kivételek). A pillanatnyi állapottól és szükségletektől függően kap különböző szintű támogatást a gyerek, Luca esetében ez a indulásnak a maximum lesz, innen könnyebb lefelé módosítani, mint fordítva. Azaz a nap minden percében valaki figyel majd rá, az órák alatt a teaching assistant, aki 2-34-5 gyerekkel, de az óra keretein BELÜL foglalkozik, ebéd, leckeírás alatt valaki más stb. Az interjú része egy iskolai túra is, ezt viszont Ian javaslatára nem a kb 1.000 gyerek nagyszünetében tesszük meg, hanem holnap, a már szünetre kiürült épületben. És ami kiverte a biztosítékot: szóba került, hogy Luca tanára az 1-4 osztályban, Kriszti néni augusztusban pár napig Londonban lesz turistaúton. Ian felkapta a fejét: mikor is pontosan? aug 19, nézi a naptárát: szabadságon leszek, de szívesen bejövök, hogy elbeszélgessünk Lucáról, első kézből kaphassak információt, itt a privát mobilszámom, hívjanak...

Mint ismeretes van egy eladó családi házunk. Érden egy csendes utcában a Parkvárosi részen található, közel a Rókahegyhez, ami kedvelt kirándulóhely (és szánkópálya így télvíz idején).

A ház három szintes, szuterén, alsó szint és tetőtérbeépítéses felső szint. Az alsó szinten van a bejárat kis előszobával, konyhával, és kis zuhanyzós fürdőszobával. Az étkező és a nappali egyben van, a nappali pici szinteltolással a kert felé indul, két hatalmas teraszajtóval. Ugyanitt kandalló-előkészítés már megvan, akár kemencét, akár cserépkályhát vagy kandallót is el lehet helyezni.

Az étkezőből nyílik egy kis szoba - vendégszobának vagy irodának is felhasználható, saját kertkapcsolatos teraszajtaja van.

Az étkező/nappali részből nyílik az ajtó a szuterénbe és vezet fel a lépcső a felső szintre.

A felső szinten egy nagy fürdőszoba található sarokkáddal és kilátással a csillagokra, valamint 3 kisebb hálószoba, egy nagy közös helyiség és egy gardrób. A szobák fala 1 kivételével gipszkarton, így könnyen átalakítható a felső szint elrendezése.

A szuterénben kapott helyett az összes bejövő és kimenő vezeték, a kazánház és egy hatalmas "szoba", amit játszószobának, konditeremnek vagy akár teljes értékű szobának is lehet használni. Fűtve és járólapozva van, három kis ablakkal.

A háznak 16 sarka van, ezért nem egy hagyományos háznak számít, fényképeket is ezért nehéz készíteni róla, de érdemes megnézni.

 

További info: gulyasm@bookstation.hu és a 70/310-9613-as telefonszámon kapható.

Egy kis matematika: a központi könyvesboltban kb 700 folyóméter polcon kb 50.000 (ötvenezer) kötet várja leendő gazdáját, angol/német/francia/spanyol stb nyelveken. 2010-ben angol nyelven (UK, USA, Ausztrália, Kanada stb) mintegy 2 300 000 (kétmillió-háromszázezer) cím volt nyomtatásban, ehhez jön még a német, francia, spanyol hasonló nagyságrendű kínálata. És az elmúlt kb 100 évben csak angolul további mintegy 30 000 000 (harminc millió) cím jelent meg, ezek jelentős része ma is elérhető használt példányként valamelyik internetes portálon. Ennek fényében a "Maguknak ez miért nincs itt a polcon????? " kérdésre talán nem szükséges további részletes magyarázatot adnunk. Most jön a lényeg: az általunk belistázott új könyvekből sem tudunk tartani állandó készletet, egész egyszerűen NEM FÉR EL a bolt polcain további 3-4.000 könyv. Az ilyen, csillaggal jelölt kiadványok 90%-a Angliából beszerezhető, a kiadó szállítási készsége és a saját logisztikai láncunkhoz történő becsatlakozás függvényében 8-15 nap alatt 99,99% biztonsággal, a honlapon feltüntetett áron beérkeznek a kötetek. Kérünk tehát minden nyájas olvasót, hogy bátran éljen ezzel a lehetőséggel, és rendelje elő a kiszemelt könyvet! Ez NEM jelent vásárlási kötelezettséget, a könyv tényleges beérkezése után küldünk egy értesítő e-mailt, ebben a konkrét termékre mutató link található, arra kattintva (és persze login/enter után) néhány másodperc alatt meg tudja rendelni az áhított példányt, kiválasztva a legmegfelelőbb szállítási és fizetési módozatot.

Sok vita zajlott e körül házon belül nálunk, mivel a hazai internetes portálok szinte mindegyike ellentétes kommunikációt használ: belistáz N+ címet, elérhető darabszám nélkül, és amikor a kedves vásárló megrendeli, nekilátnak beszerezni a könyvet, több-kevesebb sikerrel, a rendelés egy része mondjuk 2-3 nap alatt elérhető, más része hetekkel később, egy része meg egyáltalán nem. Mi próbálunk a "hülyeségig becsületes" lenni, amely termék mellet kosárba gomb van, az a könyv bizony a polcunkon van (99,99% biztonsággal, ekkora készletnél sajnos ez az, ezrelékben mérhető eltérés óhatatlanul előfordul).

Napi szinten könyvajánlókkal és akciókkal boldogítottuk eddig is a közönséget a Facebook-on, már csak azért is, mert ott aktívabban lehet "társalogni" az olvasókkal, most viszont tovább fokozzuk a kattintási hajlamot: könyvjelzőket szeretnénk készíttetni, melyekre a Ti kedvenc idézeteitek kerülhetnek, ha jelentkeztek a szeptember 1-ig tartó felhívásunkra.

 

További részletek a Facebook-os oldalunkon!

Egyszerűség kedvéért bemásolom a hírlevélből:

 

MEGNYITOTTUK A MÁSODIK

KÖNYVESBOLTOT

 

Mától már az ELTE Rákóczi út 5. alatt lévő (általunk előszeretettel Spenót-háznak becézett) épületében is várjuk látogatását.

Nyitvatartás: hétfő-péntek 08:30 - 16:30 (hétvégén és munkaszüneti napokon zárva)

Megközelítés: metróval, busszal, gyalog vagy villamossal a legegyszerűbb. Megállók: Astoria illetve Rákóczi-Múzeum krt. sarok, onnan 1 perc séta és a zöld épületet kell keresni.

Pontos hely: földszinten a bejárattól balra kb 15 méter, átellenben az egyetemi étteremmel.

Vizuális olvasóinknak egy mini-térkép:

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt az épületet kell keresni, középen a nagy zöld bejárattal:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez pedig maga a bolt (bár mostanra már könyvekkel teli polcokkal, a kép még a beköltözésünk előtt készült) - háttérben a fent említett nagy zöld bejárat, itt felmérhető a "távolság" is:

 

 

 

 

 

Mától beiktattunk a vásárlás menetébe egy ELTE átvételi lehetőséget is. Mivel a könyvesboltocskában korlátozott készletből lehet válogatni, a teljes kínálatot a www.bookstation.hu oldalon lehet megtekinteni és levásárolni helyi átvétellel. Ebben az esetben fokozottan kérjük a vásárlás visszaigazolását tartalmazó levél bevárását, mert a könyveket fizikailag is mozgatnunk kell a két bolt között.

Volt anno egy ilyen menüpontunk, frissíteni is fogjuk, de érdemes ide is behelyezni a legfrissebbeket:

 

1. ...és az most van Önöknél készleten? - Ha van mellette kosárba gomb és a készlet nem nulla, akkor 99,999999% hogy itt van a könyvesboltban.

2. Miért szerepelnek a nullás készletű könyvek? - Azért, mert már egyszer volt ilyen könyvünk. A világ legtöbb antikváriumában a nem kapható könyvek ugyanúgy listázva vannak, mint nálunk azon egyszerű oknál fogva, hogy egyszer már felvettük a rendszerbe (DOLGOZTUNK IS VELE, NEM CSAK BEREPÜLT) és ha újra kapunk ugyanolyant, akkor már nem kell előről kezdeni a procedúrát. Ha nem szeretnéd őket látni, akkor a lista tetején be kell jelölni a következő opciót: "csak a megvehetőket mutasd"

3. Miért kell külön bejelölni, hogy nem akarom látni a nullás készletűeket, miért nem ez az alap beállítás? - A híresen rossz magyar vevői kommunikáció miatt. Próbáltuk ezt a változatot is, de annak az lett az eredménye, hogy nem adott le senki se előrendelést, se előjegyzést, mert azt hitték, hogy ilyennel mi nem foglalkozunk.

4. Ha nincs készleten honnan tudják, hogy 4 csillagos és 990 Ft az ára? - Onnan, hogy ilyen és ennyi volt az előző, már eladott példány. Ha újra kapunk, és szükségesnek látjuk, akkor módosítunk a besoroláson és az áron. De nagyjából ilyen összeggel lehet kalkulálni, senki nem ér majd meglepetés, ha előjegyez egy használt könyvet és mikor megérkezik a webboltba kiderül, hogy 34.570 Ft (én már kaptam magyar antikváriumból ilyet - nem volt az előrelátható ár feltüntetve).

5. Lehet vásárolni regisztráció nélkül is? - Igen, de a törzsvásárlói program feltétele a regisztráció és a netes rendelés. Persze ez sem kötelező.

6. Az akciós ár csak a netes rendelésre érvényes? - Nem, nincs diszkrimináció. Senkit nem szándékozunk az árképzésünkkel büntetni azért, mert csak a webboltban vagy csak a könyvesboltban vásárol. (Kivétel a törzsvásárlói rendszer)

7. A maguk webboltja az amazon is? - Örülnénk neki, sajnos nem.

8. Ha a kosárba teszem a könyveket azt maguk látják? - Csak ha véglegesíti a vásárlást. Nincs kémprogram beépítve a rendszerbe, nem tudjuk követni az egyes lépéseket.

9. Ha külföldről rendelek könyvet az ....-án biztosan itt lesz? - Nem. Maximum jó esély van rá. Soha, senkinek nem ígértünk ilyet és nem is tudunk határidős szállításokat vállalni, ugyanis a rendelési láncban még legalább 4-5 cég illetve magánszemély kerülhet be, akiknek a munkájáért a felelősséget mi nem vállaljuk. (pl. angol postasztrájk)

10. Kérhetek könyvre telefonon árajánlatot? - Sajnos nem. Több forrásból egyeztetjük a legolcsóbb ajánlatot, ez egy könyvnél 10-20 percet is igénybe vehet. A feltételrendszer bonyolultsága miatt egyébként is csak az írásos visszaigazolást fogadjuk el.

11. Öt perce kértem árajánlatot, mikor kapok választ? - A 10. pontban leírtak alapján a legrövidebb idő 10 perc, de ez legfeljebb 24 óra lehet. Ha addig nem érkezik válasz, érdemes megpróbálni ellenőrizni, hogy sikerült-e elküldeni az ajánlatkérést.

12. Utólag lehet amazonos könyvet fizetni? - Sajnos nem, rendelés pillanatában megterhelik a számlánkat a könyv és a szállítási díj összegével. Volt amikor 50% előleget kértünk a könyvekre, jelentős mennyiséget nem vettek végül át, illetve hónapokig húzta a megrendelő a kifizetését. Ezek finanszírozására nekünk se adminisztratív, se pénzügyi lehetőségünk nincsen.

13. Miért vannak a használt könyvek a pincében? - A felső szinten nem férne el az összes könyv, az új kiadású drágább könyveket pedig nem szeretnénk szem elől téveszteni.

14. Miért nincsenek a használt könyvek kategóriára bontva és egy sorban láthatóan elrendezve? - Jóval komolytalanabb bérleti díj és komolyabb árcímkék esetén szívesen vállaljuk.

15. Eladásra kínált könyveket miért olyan olcsón veszik meg, mikor hasonló könyvet láttam a kínálatukban 990 Ft-ért? - Állapottól függően 100-300 Ft-ot tudunk adni egy könyvért, ami utána 750-990 Ft közé kerül majd. A fennmaradó rész sajnos nem a profitunk, és bevétel is csak akkor lesz belőle, ha sikerül eladni...

16. Az összes könyv fent van a www.bookstation.hu oldalon? - Igen, az aktuális könyvesbolti készlet az éppen elérhető darabszámmal látható. Sőt, részletesebben is lehet keresni, minden könyvnek van képe, szakkönyveknél tartalomjegyzék is található. Nyugodtan utána lehet nézni, komoly erőt fektetünk a netes megjelenésbe.

17. A roadshow-n szeretném megvásárolni a neten látott könyvet. Lehet? - Igen. Főleg, ha a netről időben levásárolod (szállítási részen szerepelni fog az aktuális helyszín). A megvásárolható készlet ebben a pillanatban 23.806 címből áll. A roadshow-ra kb. 400 cím megy el. Egyértelmű, hogy nincs mindenből ott is egy példány, a kihelyezett készleten főleg kötelező irodalom és szakkönyvek szerepelnek, használt könyv egyáltalán nincs.

 

 

Most, hogy már véglegessé kezd válni a kb fél éve beharangozott új weboldal, összegyűlt egy-két dolog ami a felhasználói részét illeti.

 

1. Regisztráció: név, cím, telefonszám és e-mail. A konyhád mérete és a paplan színe minket nem érdekel, ez a négy adat is csak az azonosításhoz és szállításhoz szükséges minimum. Fölösleges és értelmetlen statisztikákat nem gyártunk és adatot sem adunk tovább.

2. Netes vásárlás:

- Érdemes, főleg ha csak egy darab van belőle.

- Lehetetlen, ha nincs mellette kosárba gomb és a készlet is ráadásul nulla

3. Személyes vásárlás:

- Lehetséges, és ugyanannyiba fog kerülni a könyv, mintha a neten kattintottad volna le.

- Kínos, ha a 2. pontban leírtak miatt jössz be és közben valaki megrendelte az utolsó példányt az orrod előtt.

- Ha a neten nincs belőle, a boltban se lesz, kár ezért bejönni, hogy biztos csak a netre nem raktuk fel.

 

És akkor a - remélhetőleg többek számára is - érdekesebb részek:

Törzsvásárlói program:

Ehhez bizony a neten keresztül kell a vásárlásokat bonyolítani, a könyvesbolti eladásokat rövid távon biztosan nem szeretnénk belekavarni. Éppen ezért buzdítunk mindenkit, hogy regisztráljon, kattintsa le a könyvet és jöjjön be érte. Ez két dolog miatt is már egyszerűsíti az életet: nem lehet nulla darabos könyvet megvenni, lehet viszont a "pontokat" gyűjteni. 50.000 Ft összrendelés felett már kezdi számolni a százalékokat.

A régi törzsvevőink már láthatták is a kosárban, hogy szépen számol a gép, ugyanis megpróbáltunk 2006-ig visszamenni a rögzített vásárlásokkal és azokat is bevonni a programba.

 

Hírlevél:

Mindenki kap töménytelen mennyiséggel olyat is amit nem kért, de mi csak azoknak küldjük akik regisztráltak a szolgáltatásra. Volt aki olvasatlanul nyávogott, hogy jajdeleakarokiratkoznimertmárisjöttalevél. Aki olvassa tudja, aki nem az tegyen egy próbát, hogy miért érdemes. Az utóbbi 4 évben nem sikerült még egy darab konvencionális hírlevelet sem összehozni, ugyanis az a mottó: amit én sem olvasnék el, azt ki sem küldöm.

Egy poszttal alább írtam is, hogy miért is jó egyébként a heti agymenést olvasni, és nem csak automatikusan leiratkozni vagy törölni.

És még egy: a képeket direkt nem küldjük, azokat a levelezőben lehet aktiválni, sőőőőőőőőőőt, ha valaki felveszi a noreply@bookstation.hu címet, annak már a szemeteséből sem kell elővadászni ha éppen nyerni, játszani vagy akciót érvényesíteni lenne kedve.

 

Nyaffantás:

Sajnos egyre több olyan levél, telefon illetve személyes beszólás érkezik, amivel nem tudnunk és nem is akarunk mit kezdeni - ezek jó része az internet és a levelezők minimális hozzánemértéséből fakadnak. A "ne is válaszoljanak, mert nem olvasom a leveleimet" és a "maguk nem is válaszoltak" vevőknek jeleznénk, hogy mi viszont az e-mailre jött kérésekre kizárólag e-mailben vagyunk hajlandóak válaszolni (24 órán belül ráadásul), és a weboldal is meglepő módon minden visszaigazolást a mailes postaládába fog hajítani nem pedig a szomszéd kezébe.

 

Január 30-án a webbolt, február 15-ével a könyvelbolt ünnepli szülinapját. Előbbi most 6, utóbbi 5 éves lett. Ennek örömére szuperrrrrr akció volt a boltban, amiről - TERMÉSZETESEN - kizárólag a hírlevél olvasói értesültek. És csak azok, akik képesek még a végét is elszenvedni a heti agymenésünknek.

 

Ez a lehetőség most csak a boltban volt érvényes, de lesz még ilyen a neteseknek is, tehát hírlevélolvasásra fel!

 

PS: említettük, hogy csoki-süti-ropi-tánc zsarolásra további engedményeket adunk. Ez egy csokira +10%-ot jelentett, de úgy tűnik csak egy olvasónk gondolta komolyan, hogy mi ilyen csúnyaságokra is képesek vagyunk...

Persze azért történt sok minden, csak valahogy ide nem manifesztálódtak az események. Három gyerekből kettő új suliban kezdett szeptemberben, ez még az amúgy harcedzett csemetéinket is kissé megviselte. Nyugdíjba küldtük a Nagy Vasat, azaz a csupakönyv Opel Vivaro buszt, utóda egy (még) hófehérke Peugeot Expert, terv szerint tavasszal őt is felöltöztetjük azért. Jártunk sokat a határon túl, Marosvásárhely kellemes meglepetésekkel szolgált, Temesváron a szokott helyünk már nem kér belőlünk: nem illik az egyetem "image" -be a könyvvásár...sebaj, mindennek a vége valaminek a kezdete, új barátokra és új helyekre leltünk, itt mondunk külön köszönetet Thomas-nak és Claudiának a vészterhes napokban tanúsított nagyszerű kiállásukért, barátságukért! És volt karácsony Bécsben, naná hogy XXXL mennyiségű könyvet is hozott a Jesszuska onnan, nagyobb részük már a polcokon azóta. Volt izgalom szökevény jenki csomagok miatt, és mint minden ilyen rejtélyes eltűnés, ez is naggggyon emberi (allzumenschliches) badarság okán: ha átcsomagolom, illendő jelölni valahogy, kié a batyu, ha pedig mégis átveszem, illik ezt a tényt és a csomagok "hová is tettem.." pozícióját rögzíteni, és nem a " Béla tudja, hol van" rendszerben.

 

Végül, de nem utolsósorban: jeleztük hírlevélben, itt-ott, hogy bár nyilván és alapvetően könyvekkel foglakozunk, de a saját tapasztalataink okán (lásd alább) , a hazai hiperultraextra profittal dolgozó (import kis-és nagy-)kereskedelmi vállalkozások galaktikus árképzésével szemben van alternatíva, és ez az amazon. Józan ésszel nehezen felfogható különbségeket találtunk, az alábbi példákban szereplő termékeket magunknak, vagy baráti körnek abszolváltuk:

 

Budapest-Bamako futamra készülődő Tamás barátunk hálózsákja az Egyesült Királyságból szállítással, Áfával, jutalékkal együtt 12.500 Ft-ba került, hazai ára 45.000 Ft ( a fél expedíció végül velünk hozatta el a zipzárost paplanyokat Angolhonból).

Házi, napi vérnyomásmérésre tervezett Omron MX2 Basic készülék Pesten 12.990 Ft, UK ár: GBP 12,99, ha hozzáadom áfa, szállítás stb sem több, mint 6.800 Ft, kb egyet fizet kettőt kap.

Duracell ceruzaelemek (magam sem hittem el, de igaz) pont a felébe kerülnek 30-as csomagolásnál, Dymo Laberprinter szintén, HP fotónyomtató, szkenner, fax, anyámtyúkja integrált készülék (ASIN kód: B002OHD9H8, tessék utánanézni/számolni) itthon 65.000 Ft áfával, Őfelségétől 48.500 Ft (minden termékre  az eladó ugyanúgy vállal jótállást/garanciát).

Szóval, érdemes szinte bármit nem a hazai 46 lépcsős, éhes hiénaként viselkedő kereskedelmi láncoktól beszerezni: Magyarország, én így szeretlek.

Most így félúton az új weboldal felé a sötétben tapogatózva várjuk a fejleményeket. Míg a kedves látogató egy kacsingatós-repkedős madar lát a coming sooooooon felirat társaságában, addig mi belelestünk az áttöltésbe. (Ráadásul pont most akadt ki a twitter is, nem lehet elérni a madarasokat, de (sajnos) ez nem a mi szószátyárságunk miatt van.)

 

Nem mi lennénk, ha már nem találtunk volna javítanivalót és fordítanivalót, bár kb 5 napja éjjel-nappal mást sem csinálunk úgy cirka hatan (de minimum öten). Persze minek nekünk az angol-német-francia-román-spanyol nyelvcsokor, ha a magyar webüzeneteket is alig győzzük a helyére tenni :) (Szemfüles olvasó az előző mondatban felfedezhetett egy SPANYOL kakukktojást, jájá már az is választható nyelv lesz).

 

Az új dolgokról még bővebben lesz szó, a bolti vásárlóknak talán fel fog tűnni, hogy áttérünk a vonalkódleolvasásra (csipogunk és gyorsak leszünk ha már beletanultunk), weben keresztül pedig több apró finomságot agyaltunk ki, mint a kupon, paypal, tagfelhő és hasonlók. 

 

Folyt. köv.

 

 

Itt is tombol a nyári szünet annyi kivétellel, hogy ez a hét az un. "Admission Week". Valami beiratkozás-felvételi kombinációja a megoldás, hiszen most kell bejelentkezni a kívánt szakra, kitölteni egy totót (szóbeli nincs) és másnap elolvasni az eredményeket. Harmadnap már az illető az egyetem diákja.

Ennek megfelelően volt időnk kicsit "körülnézni" a diákok és az itt dolgozók között, és felfedeztünk egy-két igen érdekes dolgot.

1. Jelentkezéshez közjegyzői hitelesített másolat kell minden személyes iratról
2. Egy közjegyzőt 2 RON értékben meg lehet vesztegetni és ekkor soron kívül intézi a papírozást (ez kb 130 Ft, itteni viszonyokban két gombóc fagyi)
3. Az egyetemi pénztár, ahová a jelentkezőknek a felvételi díjat kell befizetni, minden nap 12-14 között van nyitva. Négyen dolgoznak ott, amikor mi bementünk dékánhelyettesi kíséretben (12:34-kor) valamelyikük unokájáról készült képeket nézegették és leüvöltötték a szerencsétlen diák fejét, hogy be mert menni hívás nélkül.
4. Nincs információs pult. A jelentkezőket mi irányítjuk a megfelelő folyosóra (kézzel-lábbal), biztos sokba került volna Gizikét ideültetni egy asztal mögé, hogy elirányítsa az olvasni nem tudókat (ugyanis ki van tapétázva az aula, hogy kinek merre kell mennie).
5. Idén indítottak rúdtáncos-képzést is. Mással nem tudjuk magyarázni az írni-olvasni nem tudó és csak románul értő 13cm-es sarkú szandálban klaffogó manökenek jelenlétét, ugyanis ma a kiírás szerint filozófia, PR, újságíró, könyvtáros és politológus felvételi van.
6. A jövő nemzedék meghatározó fizikusai, IT szakemberei, tanárai, tudósai és kutatói nem beszélnek angolul vagy németül. Sőt, ha felhomályosítjuk kedvesen, hogy esetleg a kérdését ha nem románul lökné az orrunk alá, akkor megpróbálnánk válaszolni is, lenézően legyintenek és makogva odébbállnak. Biztos sok remek szakkönyv kapható a LEGÚJABB fejlesztésekről és kutatásokról román nyelven.
7. A héten kezdték felújítani az aulában a márvány járólapokat (csiszolás, lyukak kitöltése és polírozás). Kérdésünkre, hogy miért nem az augusztusi zárás alatt csinálják azt a választ kapjuk, hogy örülnek, hogy egyáltalán csinálnak valamit, és mondjuk nem akkor kezdik, amikor a tanítás is zajlik már. A területet, amit már fel is kencéztek lezárták (kordonnal), de minden 10. diák simán fellöki vagy átlépi a zsinórt és mikor már félig beleragadt a fekete szutyokba, akkor tűnik fel neki, hogy nem ott kéne mászkálnia.
8. Készítettem volna egy képet a diákszálló falán elhelyezett nyilvános telefonállomásról, amit a talajtól 2,30 méterre a bejárat előtt lévő lépcső tetejétől pedig 1,25 méternyire jobbra szereltek fel. Így lentről még ugrálva sem, fentről pedig ruganyos elhajlási mutatvánnyal lehet elérni a beszélőt, és ha bal kézzel megtámaszkodunk a készülékben, akkor jobbunkkal esélyünk van a telefonkártyát komolyabb sérülések nélkül belehelyezni a megfelelő nyílásba. Szóval a kép teljesen homályos, valószínűleg mert sírva röhögtem exponálás közben.
9. Modern angolszász írók művei román fordításban 10 RON (kb 700 Ft) mozognak - Norman Mailer, Will Self és társai. Ezek után persze nem csoda, hogy fel vannak háborodva a 30-40 lejes könyvárakon, sőt 50-90% kedvezményt akarnak. A Classics for 10 RON felirat szerintük érvényes a szótárakra és a gyerekkönyvekre is, bár nem teljesen világos, hogy vajon ezek után milyen besorolása lenne mondjuk Jane Austennek? Hasonlóan: "Deutsche Klassiker für 15 RON" tábla láttán idehozza a delikvens a spanyol kétkötetes Don Quijote könyvet (4500 Ft - 70 lei) és levágja az asztalra, amikor megemlítjük a "kis" tévedését és a könyv tényleges árát. NO DEAL! - mintha ettől hasra kéne esnünk és sírva könyörögnünk, hogy vigye el, inkább ingyen odaadjuk.

Július-augusztus a nálunk általában változások hónapja. Most nem költözünk, cserébe viszont a következő pontokkal indítunk:

1. Mától lehet angol és német nyelvterületről CD-ket és DVD-ket is rendelni az amazonról rajtunk keresztül (készletet viszont továbbra sem tartunk).

2. Az amazonos rendeléseknél csökkentettük az átváltási árfolyamot, helyenként még a kezelési költséget is.

3. Kiadói könyveknél mostani beérkezésektől csökkentjük az árfolyamot (rendeléseknél azonnal, a bolti könyveknél folyamatosan jelenik majd meg a kedvezmény). További részleteket a boltban, e-mailben és telefonon, illetve a konkrét árajánlatokban.

Ja, és még klímázunk is :)

Reggeli program: futás az eső elől csigaszlalomban. Valami hihetetlen, de az Alpokban tömegével nőnek a meztelen csigák, ráadásul akár 35 cm-re is kinyúlhatnak (letaposás előtt). Randa sötétbarnák, némelyük meg csíkos. Ha lába lenne, gyíknak nézném, de ezek tényleg csak csigák.

Délelőtt Saarfeldenben shoppingoltunk, mivel véglegesen kifogytunk a "hazaiból". Szerencsére van itt egy Billa, kb. Tesco vagy Aldi szerű, legalábbis ami az árakat és a választékot jelenti. Ráadásul ma Special Billa Tag van, így MINDENBŐL még 10% kedvezményt adtak, az eleve akciós termékekből is. Egy szomszédos kis udvarban több apróbb bolt található, de mind "nagy név" itt Ausztriában és Németországban, mint az NKD, Bipa, Libro. Persze van játékbolt is, ahol mindjárt egy iskolatáskával lettünk gazdagabbak, a pénztárcánk meg szegényebb :D Persze mire végeztünk, eleredt az eső, úgyhogy visszastartoltunk egy könnyű ebédre a szállodába, ahol a kocsi-bejárat távon (5 méter) bőrig áztunk.

Ebéd után gyors (másfél órás) uszi, majd egy újabb kör következett a faluba. Kivételesen még az eső sem nagyon esett, csak csöpörgött. Az eget meg a hegycsúcsokat nem nagyon lehet látni, a felhők rendesen borítják az eget. Ma este pár nagyobbacska - eszméletlenül finom - pizza mellett (amely a négycsillagos szállodához mérten (?) 7 euróba kerül) lazítottunk a helyi büfében, míg a szomszédban a tegnapi őstermelő-vásár helyén egy Airbus 330-as pilótája árulja a különböző ékszereket. Ehhez a ródsóhoz mondjuk egy mellényzseb is elég, a kapitány nemrég landolt Münchenben, átugrott ide csinkózni és fél tízkor indul vissza.

Még búcsuzóul pár szó a szállodáról - akár tanulságképpen a magyar vendéglátóknak: nálunk minden szobában ott várja az embert a becsomagolt mini-szappan és a mini-tusfürdő/hajsampon. Itt minden öko, azaz felszereltek egy gusztusos adagolót a csap mellé és a zuhanyozóba, amit a szobaasszonyok töltenek fel. Gazdaságosabb, mert nem kell a drágán csomagolt apróságokat betenni a szobába (aki még ilyet nem nyúlt le, ha kell - ha nem, jelentkezzen piros hangszóróért), viszont a feltöltést valószínűleg nagyobb ballonos egységekből adagolják, aminek az előállítása, szállítása is jóval kedvezőbb. És nem lehet "elemelni".

A közös helyiségekben nem ég orrba-szájba a lámpa, folyosón, WC-n, fitness teremben, uszodában érzékelők indítják és kapcsolják le a világítást. Nincs véletlenül égve hagyott izzó, nem kell senkinek a nap végén körberohanni, hogy lekapcsolgassa az órák óta feleslegesen világító lámpákat. A közös mellékhelyiségekben egyébként nem papírtörlő, és nem törülköző, hanem törülköző-automata található, melyben a textil visszahúzódik használat után, feltekercseli magát, és természetesen mosható.

A szobákban két szemetes várja a kukázókat: egy a közönséges szemét, egy pedig a komposztálható maradékok számára. Egy ilyen helyen, ahol a szemetesautó nem napi látványosság, nem kis energiát és pénzt spórolnak a falusi komposztálóval, és a vendégeket is "ráveszik", hogy lehetőség szerint segítsék a környezet védelmét. Ugyenezen oknál fogva a törülközőket is csak akkor mossák, ha azt a padlóra dobja a vendég, hiszen otthon sem cseréli senki naponta a fürdőlepedőjét, a szálloda sem szívesen pazarol a mosószerrel, a vízzel és az energiával. (Ha valakinek mondjuk mégis ez a nünükéje, akkor megkapja a napi cserét, de tényleg - minek?)

Holnap szedjük a sátorfánkat, vasárnap "kipihenjük" a nyaralásunkat, és hétfőn többszörösen beleugrunk a levesbe: klímát szerelünk, utolsó előtti tesztelését végezzük a Bookstation 2.0-nak és ráadásképpen még árut is várunk. Ja, és közben lecseréltük szép csöndben a bankunkat, így kérjük NE rutinból utaljanak mától, mert megszűnik jövő héttől az OTP-s számlaszámunk.

Tschüß und Auf Wiedersehen!

Újra itt - vagyis még áll a falu. A túravezetőnk (Heike) megsejthetett valamit, mert végig a patak bal oldalán vezetett minket, ott pedig vagy nincsenek házak, vagy túl közel lett volna a hotelhez a gyújtogatás, így elmaradt a heti látványosság - Hintertahl mit Feuerwehr. Maradt a Falkenlicht (fáklyás felvonulás). Első megállónk a szálloda melletti épület volt, ahonnan remek kilátásunk volt a közeli hegyekre. Az egyik ilyen hegycsúcs csoportot elnevezték "die 10.000 Jahre alte Jungfrau"-nak (10.000 éves szűz), mert úgy néz ki, mintha ott aludna egy nő - látszik a feje (homlok-szem-orr-áll) valamint a melle. Heike szerint nem messze van ott egy "templom" is, de ahhoz nagyobb képzelőerő szükséges, hogy felfedezze a szerény nézelődő.

Egy kb. 500 méteres séta után elérkeztünk a patak azon részéhez, ahol könnyedén megközelíthettük a vizet. Szerencsénk volt, mert két hét múlva itt csak kavicsokat talál az erre mászkáló túrázó, ugyanis a víz a közeli gleccserből érkezik és az esőzések valamint a melegebb napok miatt zubog most itt egyáltalán valami. A valami egyébként nagyon finom és friss, meg is kóstolhattuk. Jegesen tiszta alpesi csomagolatlan gleccservíz :) Persze utána leöblítettük egy pohárka snapsszal, nehogy véletlenül valami fertőzést szedjen össze valaki, vagy megfázzunk a pacsálásban. Gyerekeknek járt az Obstsnaps, alias málnaszörp, de érdekes módon mindegyikük támolyogni kezdett, mintha igazi "álkoholt" kaptak volna.

Ez volt az a pillanat, amikor meggyújthattuk végre a fáklyákat. Eleinte tiszta vicc volt, mert olyan világos volt még, de később, mire beértünk a faluba, egyre inkább szükségünk volt arra a minimális fényre is. A falu közepén van egy kisebb templom, oldalán pont a tetőcserepek alatt egy felirat: 1889. május 1. - hóhatár. Megnyugtatásunkra Heike közölte, hogy az 1970-es években csak 10 cm-rel mértek kevesebbet, úgyhogy ez itt egy masszívan havas területnek mondható. Karácsonytól húsvétig tart itt a szezon általában amellett, hogy az első hó már szeptemberben esik és május 1-én még 90%, hogy természetes havon lehet lesiklani a hegyekből. Ez mondjuk magyarázza a 4 pályát mellettünk.

Ma "csak" a pára pötyögött reggel, bevágtuk magunkat a kocsiba és elkanyarogtunk Németországba, pontosabban a Königssee-hez. Az egy órás út viccesnek tűnik, főleg hogy légvonalban kb. 10 percre voltunk a szállástól, csak éppen a hegy másik oldalán. Sportosabbak átsétálhatnak, 10-12 óra alatt be is lehet érni a tóhoz. A hajó az egyetlen eszköz, amivel a félszigetre (St. Bartolomä) illetve a tó másik partjára (Salet) el lehet jutni. Előbbi egy gyöngyszem, fogadó és halászat várja az idelátogatót, utóbbiban frissen fogott helyi specialitásokat lehet szendvicsként majszolni, vagy hazavinni. A tó 8 km hosszú, 1,3 km széles és átlag 130 m mély. Legmélyebb pontján közel 200 méterre van a fenék, de nem kell izgulni, minden hajón van 3 db mentőöv, egy a kapitánynak, kettő meg a kísérőknek.


Miután ismét határt léptünk, azonnal el kezdett esni az eső, és per pillanat dörgés-villámlás kíséretében nagyobb zuhé elé nézhetünk. A helyi őstermelők közül kettő (néni + bácsi) ródsót tart, de a bácsinak úgy remegett a keze, hogy a napi profitot mindjárt le is ejtette a földre lekvár formájában. Spórolás céljából megpróbáljuk felnyalni...

Szokatlan napra ébredtünk: nem esett az eső. A pára a magasban azért jelen volt, és a napi előrejelzés délutánra ígért némi zápor-zivatart, ezért előrehoztuk az ebéd utánra tervezett kirándulásunkat és tehénnézőbe indultunk.

Hát még mindig sikertelen a vállalkozásunk, csak a fehér alapon barna foltos változatot sikerült felfedeznünk. Tettünk egy próbálkozást a szomszéd városkában Saalfeldenben, de csak törött orrú kacsát és egy nagyobb egészséges kacsafarmot sikerült becserkésznünk és megetetnünk. A helyi tengerszem mellett belefutottunk egy nyilvános WC-be, amelynek tisztaságát nemcsak az egyetemek, de némely budapesti étterem is megirigyelhetné.

A kis városkában minden van, ami szem-szájnak ingere. Cukrászdák, leárazások, népviseleti boltok, játékbolt, könyvesbolt és pékségek. A főtéren hangoskodó iskolások (ma volt az utolsó tanítási nap), bicózó nyugdíjasok és zsömlét majszoló fiatalok ültek. A legtöbben a helyi specialitást eszik, Semmel mit Leberkäse - melegen (sült párizsis zsömle). Fura íze van a húsnak, a tarja és a párizsi között van félúton, színe mint a marhanyelvvé - nem leszek a rabja :(

Nem sokkal 12 után eleredt az eső. Ebből két dologra lehetett következtetni:
1. Ideje fedélt keresni a fejünk fölé, és a betervezett uszodalátogatást aktiválni.
2. Itt még ér valamit a meteorológia, nem csak hadonásznak azzal a bottal a tévében a térkép előtt, hanem mondanak is valamit amire érdemes odafigyelni.

A szállodában lévő "wellness" részleg több részből is áll, egy 1,45-ös medencéből nyugágyakkal valamint egy kijárattal a szabadba, ha olyan jó idő lenne, hogy napfürdőt is lehet venni; egy szaunából (többférőhelyes); egy szoláriumból (önellátó, mindenki akkorát pirít magán amekkorát akar); és egy tetőteraszból, ahol szintén napozni lehet, bár korlátozott számban. A szaunához még tartozik egy altató részleg is, egy időben 30-an is pihizhetnek ott teljes csendrendelet mellett.

Most a teraszon heherészünk, és nézzük a többieket, akiket szintén kicsalt a két zivatar közötti napsütés. Szőke kislány arany színű tűsarkúban billeg mellettünk, a legyek csípnek és harapnak - ergo megint esni fog. Már készülődünk az esti programra: lehetőséget kaptunk, hogy fáklyával felgyújtsuk a falut ma 8:30-9:30 között. Ha sikerült, holnap már nincs újabb blogbejegyzés.

Teljes meglepetés, ma is esett reggel. De úgy, hogy a München felé vezető úton - Bad Reichenhall irányában a függőleges sziklafalról az útra (és a kocsira) zubogott a vízesések jelentős része. Az autópályáig olyan szakadékokat és vízfolyásokat láttunk, amire egy jeti is megnyalja a száját. Persze nem csoda, hogy a falvakban burjánzik a zöldség, a házak mellé és a teraszokra/erkélyekre kiaggatott virágok tombolnak - ennyi locsolás és ilyen páratartalom mellett az ember feje is kizöldell. A német határt csak jó megfigyelő veheti észre, egy árva táblácska jelzi, hogy már másfajta rendőrségi útonállókat kell figyelni.

Az autópálya a szokásos tumultussal zárult, a könyves lelőhelyeinken pedig a megszokott emberek fogadtak minket. Besöpörtük a készletet a Bipperbe és átvágtattunk Arihoz, ahol leraktuk a dobozokat - majd egyszer (remélem) hazatalálnak az olvasnivalók.

Hazafelé csoda történt, elállt az eső. Münchenben már délután 29 fok volt és ragyogó napsütés, de már előre tudtuk, hogy ez a szálláson már nem lesz igaz. Hát a fele igaz lett, pici napsütés ám 14 fok fogadott minket. El is csodálkoztunk, hogy milyen magas hegyek között vagyunk, eddig ugyanis vagy a felhőktől, vagy a párától nem láttunk max. az orrunk hegyéig. Azt is megállapítottuk, hogy több pálya van itt, mint első ránéztére láttuk, és a hegycsúcsok a fiatal hegységekre jellemző sziklás cikcakkos vonulatot veszik fel.

Hiányoltunk viszont egy táblát: olyannal sűrűn találkoztunk, hogy sziklaomlás-veszély, ám a tehénpotyogás lehetőségeire sehol nem hívták fel a figyelmet. Vagy makettek legelnek. Elég élethűek.

Eloszlatnék egy tévhitet is. Nincs lila tehén se Ausztriában, se Németországban. Bár ennek még utána kell járnunk, erre szánjuk a holnapi napot!

Folyt. köv. Saarfelden

Mai nap - mily meglepő - esőre ébredtünk.

Kikerülve a zergeb@szta ösvényeket Bad Reichenhall felé vettük az utat és mire visszaértünk Salzburgba, kb. 8x léptünk határt. Hogy adjunk a munkának is, kinéztünk két antikváriumot, rögtön el is téptünk az egyikbe, ahol a fura nyitvatartás miatt (9-12 és 15-18 között) majdnem ki is vágtak minket, de rutinosan lesöpörtünk egy fél polcot a gyerekek kezébe, hogy ezzel lehet futni a pénztárhoz.

Marikának (GPS) bepötyögtem a Stadtzentrum-ot, majd bepaszíroztuk magunkat egy parkolóházba. Salzburg belvárosa igen szűkösre lett méretezve, mint általában a hasonló korú városoknál, így az utcai parkolók száma meglehetősen kevés. A megnövekedett autóforgalmat és a túristák fogadását nem a "dobd a folyóba és mennyé békávévaaaa" megoldással oldották meg, hanem egyszerűen vágtak a sziklába egy parkolóházat. Mindjárt 4 emelettel, hogy mindenki elférjen, és persze kultúrált WC is tartozik minden emelethez, lift, automaták, takarítószemélyzet (nem csak papíron, ténylegesen is), és egy információs kolléga, aki még válaszolni is tud a kérdésekre.

 

 

 

Mivel minden sarkon információs tábla és térkép van, nagyon könnyű eltévedni. Egyszerűség kedvéért betápászkodtunk egy információs pontra ingyen térképért (tudnám minek) és lecsekkolni a fiákeresek útvonalát. Persze 100 méterre álltunk a végállomástól :s Egy Altstadt kör kocsinként 36 Euro, amihez idegenvezetés is jár (für Trinkgeld), és beszélni kicsit magyar kocsist fogtunk ki. A következő félig magyar volt, a lószarszedő brigád aktuális tagja pedig két éve "menekült" otthonról. Kicsi a Világ :)

Also. A belváros nevezetességeit főleg kívülről tekintettük meg, részben lappangó örömünknek, hogy végre nem esik az eső és lehet mászkálni a szép napsütésben, részben pedig sajtnáltuk volna az időt egy újabb múzeumban vagy templomban eltölteni. Ez utóbbiakból van bőven a városban. Fiákeres vezetőnktől azt is megtudtuk, hogy az új városrészben van egy európai Las Vegas házasságkötő terem, ahol nyáron naponta 200 esketést tartanak. Itt tartotta esküvőjét Schumi és Beckenbauer is, aki a végén a harmadik mennyegzőjénél már Mengenrabatt-ot is kapott. Mozart szülőházát természetesen nem lehetett kihagyni, múzeum ide vagy oda, ezt azért "kötelező" volt megtekinteni. Persze minden második üzletben Mozart-Kugel a kínálat különböző csomagolásokban és egyre meredekebb árakon, de van itt nem működő mini-zongora, dísz mini-hegedű, Mozart-kistányér, violinkulcsos kulcstartó és egyéb giccsparádé. Nem nehéz megállni a bevásárlást, ugyanis egy "normál" múzeumi shop árnak 2-3-szorosáért vesztegetik itt a relikviákat.

Ezek az árak persze a többi boltra is jellemzőek, oda kell figyelni, mert ugyanaz a t-shirt egyik utcában 15 euró, 5 lépéssel odébb már csak 9. Nem mintha ezért jöttünk volna... Bezzeg a könyvek! A fő téren is bevásároltunk, aztán tovább vágtáztunk egy másik kiszemelt antikváriumba - sajnos majdnem hiába, úgyhogy a jövőben nem érdemes majd utunkat ezek miatt megszakítani :(

Délutáni programként kinéztünk egy újabb kastélyt, igazából a parkja miatt. Nagyon nem bántuk meg. Aki erre jár, annak kötelező!!! Hellbrunn dél-Salzburgban van, egy igazán kellemes kis részen: itt már vannak terek, picit nagyobb házak, mint egy gyufásskatulya és sok-sok zöldség. A Lustschloss egy kastélyhoz képest élhető méretű lakhelye volt egy érseknek, aki nem csak itt lakott, de gyűjtötte az állatritkaságokat, imádta a vizet és igen vicces kedvű illető volt. A parkban és a kastély alatt különleges vízi parádékat találhat az idelátogató. Kezdve a nyári borozós padtól (a vendégeket simán lelocsolta a szökőkúttal - még alulról is!), folytatva a kamrákkal, amik belső zuhatagokat rejtenek, át egészen az óriási vízzel hajtott orgonával felszerelt bábjátékkal, ami szintén lespricceli az esetleg enyhén spicces vendégeket. (képeket - nem saját - itt találod). Az idegenvezetés hasonlóan vicces, leszámítva, hogy csurom vizesen, ám annál jobb kedvvel hagytuk el a pályát.

Holnap adunk megint a munkának és további könyveket próbálunk felhajtani...

Szombaton összevakartuk magunkat és elindultunk Salzburg irányába. Útközben megálltunk Strengbergnél, mert az egyik Landzeit pihenőnél már felfedeztünk korábban egy hajó-játszóteret, de messziről jobbnak tűnt. Igazából a kisebbek élvezik, a mi 7-9-10 éveseink már nem lelkesedtek a végigült 4,5 óra ellenére. Bezzeg az étterem :) - ami szem szájnak ingere, és csupa friss zöldség-gyümölcs a kínálatban.

Salzburgot kikerülve Villach felé vettük az utat, csupa hatalmas párafödte havas csúcs és lélegzetelállító völgy között. Letérve az autópályáról Knoten Pongaunál a harmadik 15%-os emelkedő után (nem 100 méterről beszélünk) már nem bántuk, hogy a bicókat otthon hagytuk. Az út Bischofshofen és Hinterthal között egy élmény. A GPS szerint egy 18 km-es távra "kaptunk" 40 percet, amin először csodálkoztunk, sokalltuk, aztán már egyre megértőbbek lettünk. Ezen a távon nem egyszer 1-2-es fokozatban ment a kis Bipper, és voltak kanyarok, ahol örültünk, hogy nem a Vivaroval jöttünk. Persze utólag már néztük, hogy utánfutóval vagy lakókocsival nem is lehet ide behajtani, sőt volt az út szélén egy sorompó, amit időnként bizony használhatnak is: Akute Lavinengefahr, Strasse gesperrt felirattal.

Az út egyik oldalán kis patak zubog, másik oldalon a sziklák, ahonnan időnként vizesések csatlakoznak a patakba. Hinterthal 1291 méteren található, az ide vezető út legmagasabb pontja 1357 méteren van. Az egész terület egy síparadicsom, Zimmer Ferik jobbra-balra, sífelvonók, lanovkák és társaik törik meg az erdőket. A "szomszédos" hegyek 2325, 2117, 2653, 2610 és 2941 méteresek. A falvak meseszépek, gondozott házak, csodaszép kertek és rendezett utak várják az idelátogatókat.

A szállodánk 500 méterre van az egyik sífelvonótól, ezért nem is csoda, hogy inkább télies berendezéssel találkoztunk, mint síléctároló, valamint ne-lépj-ide-be-sícipővel feliratok. A teljesen felszerelt lakosztály két szobából, két fürdőszobából, minikonyhából és saját teraszból áll, és is találtam hótálcát a bejárati ajót mellett, valamint rengeteg kabáttárolási lehetőséget és persze fűtőtestet. Extraként használhatunk fitness termet, szaunát, uszodát és napozó részleget, valamint van itt két bár, egy büfé, egy minishop és egy étterem. Gyerekeknek babysitter, babaszoba pelenkázóval, gyereksarok és játékterem billiárd asztallal és két Sega "versenyautóval". Német nyelvtudásunkat max. a recepciónál fényesíthetjük, ugyanis rajtuk kívül eddig két szállodai alkalmazottal találkoztunk, mind a kettő magyar volt.

Megjegyzés: a szaunát tuti nem fogjuk használni, ugyanis folyamatosan esik az eső, vagy inkább a pára, a 15-23 fok ellenére nagyon meleg van és "tapad" a ruha. Ma már bemerészkedtünk az izompacsirta részlegre, ahol mindenféle modern kínzóeszközzel izzadhat az ember - tévénézés közben!

Délelőtt nyakunkba vettük ismét a szerpentint és beballagtunk Werfenbe, ahol az 1987-ben a közönségnek átadott 1077-ben épített várat néztük meg. Lustaság fél egészség címen (nem volt kedvünk az esőben felcaplatni a kb. 20 perces úton) fellifteztünk a hercegi udvarba.
12-kor indult a guided tour, német nyelvű idegenvezetéssel. Jó hír: ingyenesen rendelkezésre bocsátanak egy audió készüléket, amely magyarul is követi a túra szövegét. Ezt még egy 7 éves is tudja kezelni kis segítséggel, és nagy élvezettel, hiszen nem kell arra várnia, hogy anya meghallgassa és összefoglalja az érdekesebb részeket.
 A túra után az udvaron finom ebéd várja az embert, a vár-shopban pedig giccses emlékekkel terhelhetjük pénztárcánkat.

Kikerülendő a 15%-os emelkedőket egy kellemesebb utat kerestünk és egy hosszab kerülőre szántuk magunkat. Útközben találtunk még egy várat Goldegg-ben, ahol helytörténeti kiállítást tekinthettünk meg - eredeti ruhákkal, használati tárgyakkal, régi vadász- és mezőgazdasági eszközökkel, sílécekkel, szánkóval (elmaradhatatlan kellékei a környéknek) valamint lovagi teremmel, ami most hangversenyteremként üzemel. A vár egy kedves kis tóra néz, mellette sportpálya és a gyerekeknek játszótér.

Taxenbach, Bruck és Zell am See érintésével (a Großglockner árnyékában) eljutottunk Saalfeldenbe, a környék mini-központjába, ahol egy pici tengerszem teszi érdekessé a kisvárost. A majdnem teljesen körbesétálható gyöngyörően parkosított részen még lámák is sétálnak, kacsákat lehet etetni és a jó levegőt élvezni a gleccserek bámulása közben. Ide még visszajövünk :)

Folyt. köv. holnap - Salzburg.

4 órányi utazgatás alatt átrongyoltunk fél Magyarországon, aztán a pálya végén belebotlottunk Szegedbe a Pink City-be a maga rózsaszín házaival. Innentől kezdve átutaztunk a gólya-falun, a kecske-falun, a tehén-falun, a pink-falun, a szétesőfélben-lévő-falun és a felújított-falun. Temesvár az első "igazi" város a határ után, itt már pláza is van!

A vizsgaidőszak utolsó napjaiban az egyébként nyüzsgő egyetem strand előtérnek tűnik, ugynis itt nem várják el a diáktól, hogy "díszmagyarban" feszítsen a szóbelin, ergo rövidnadrág és haskivanminiszoknya az átlag viselet flip-flop papuccsal fűszerezve. Most éppen a Bologna-rendszerre való átállás miatt kevesebben végeznek, mint tavaly, de jövőre állítólag több hallgató is lesz ennek örömére. A könyvtárat teljesen felújították, sőt még olyan részeket is kicsinosítottak, mint a belső kertek, ahol eddig építési törmeléket tároltak csak egyéb extra szeméttel társítva. Ez utóbbi kipucolását a király látogatásának köszönhetjük, és a sitt helyett most kerti tó, minilugas és rózsakert várja a pihenésre vágyó egyetemistát. (Kocsma még itt sincs a campuson belül, pedig ez állítólág már balkánabbra van Budapestnél.)

Volt egy kis időnk az egyetem környékét is megfigyelni. A komplexummal majdnem szemben a part és az út között több strand is található, mi kipécéztük az általunk Perverz-strandként elnevezett pacsáldát kezelésbe venni. Bár a nyitás 8:00-ra volt írva, 9 után valamivel kézzel-lábbal magyarázva sietett elő egy dolgozó kulccsal a kezében, ám - mily meglepetés - egész jól elkommunikált velünk angolul és még nyugtát is kaptunk a belépőről meg a négy nyugágy-bérletről (felnőtt 10, gyerek 5, nyugágy 5 lei). A problémák már itt kezdődtek, ugyanis (magyar viszonyokra készülve) pénzt vittünk, de enni-innivalót nem. Amit ezeken a strandokon nem igazán lehet kapni, vagy inkább csak elvétve. Innivalót a gyéren felszerelt hűtőkből vadásztak nekünk, de a büfés ki sem nyitott, bár 12-re volt ígérve a grillezett hami (lehet, hogy szerinte nem volt elég fizető-vendég a placcon akiért érdemes lett volna melegednie a sütő mellett?).

Egyébként a strandot tavaly adták át jelentős felújítás után, és ez látszik is. Tiszta, minden működik, részben automatizált rendszerek irányítják a medencék körüli extra vízforrásokat és még semmi nincs eltörve. (Plusz pont, az úszómester magyarul is beszél). És hogy miért lett ez perverz? A gyerekmedence mellett három hatalmas figurát alakítottak ki, ezek a zuhanyok. Középen áll egy pingvin, ennek a szájából lóg egy hal amiből aztán folyik a vízsugár. A két szélső figura egy-egy bohóc, orrukból és kezükből vezették ki a vizet, a csap viszont, amivel a sugarat elindítani és szabályozni lehet, az a bohócok köldöke alatt helyezkedik el, összesen három darab (orr-kéz-kéz), és a legalsó az ponta nemi szervet helyettesíti - perverzebbeknek: három pöcse van a bohócnak, amit tekergetni kell, hogy vizet kapjunk.

Esténként egy görög étteremben hűsöltünk - igazán "román" étterem itt nincs is, mindenki az egyetemista junk-food kiszolgálására szakosodott, ki erősebben (szendvics+sör), ki lájtosabban (főtt étel+sör). Az egyetemhez tartozó vendégházat is nemrég újították fel, sikerült egy-két román csatornát megtalálni, ÉS a filmeket nem szinkronizálják. Feliratozva lehet nézni az összes külföldi gyártású filmet és sorozatot, ezért elég jól el lehet boldogulni külföldieknek is angol nyelvtudással.

Az éjszakai élet változatlan, mintha nem ismernék az "alvást", és még éjjel fél egykor is rekedtre nyomják az autó dudáját, ha nem fér el azonnal-márpedig-tüstént az autós a kinézett résen. A közlekedés egyébként is kamikáze-szerű, eszméletlen tempóval nyomják a pedált és a dudát, fék csak vészhelyzetben jöhet szóba. A gyalogosok viszont simán átmászhatnak a zebrán, a négy- és többkerekűek rendesen meg is állnak ennek örömére a legnagyobb teperés közben is.

2009. május 5-én (kedden) 00:00 - 24:00 Happy Day a könyvesboltban és a webboltban (természetesen nem fogunk itt éjszakázni, elvégre már kijött minden Potter-könyv, a nyitás és zárás a szokásos időpontban lesz).

Minden használt könyv csak ezen az EGY napon 50% kedvezménnyel lesz elérhető (az árakat megfelelően módosítjuk az akció idejére). Billentyűzetet tessék élesíteni, a könyveket jó előre kinézni (vagy polcra rakni, csak utána ne tessék elfelejteni kosárba dobni és levásárolni mielőtt más viszi el a kiszemelt példányt).

Apróbetűs feltételek: Csak az akcióban megjelölt könyvekre érvényes a kedvezmény a megjelölt időkereten belül, melyeket a webboltban és a könyvesboltban IS meg lehet vásárolni. Szigorúan 8 napig tartjuk a lekattintott könyveket, utána kedvezményesen már nem lehet azokat átvenni. Semmilyen más kedvezmény nem érvényesíthető az akciós könyvek esetén!